A Virágos Magyarország verseny története, céljai
A Virágos Magyarország program hazánk legnépszerűbb és legnagyobb múlttal rendelkező környezetszépítő versenye, amelynek célja, hogy szebbé, élhetőbbé és zöldebbé tegye lakóhelyeinket, településeinket és ezáltal országunkat.
1994-ben az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Belügyminisztérium és a különböző szakmai szervezetek megszervezték az első hazai országos virágosítási, környezetszépítési és környezetvédelmi versenyt. Ebben az időszakban az OIH (Országos Idegenforgalmi Hivatal) viselte a versennyel kapcsolatos összes költséget. Messzemenően támogatták a mozgalmat, mert fontos promóciós eszközt láttak benne, valamint a verseny célja - a rendezett, kulturált környezet kialakítása - megegyezett a turizmus céljaival és ez azóta is a legfőbb szempontok közé tartozik. A Virágos Magyarország verseny 2026-ban immár 33. alkalommal kerül megrendezésre. Története során eddig közel 10 ezer pályázat érkezett, ami jól mutatja a program iránti hatalmas érdeklődést, a hazai falvak és városok lakóközösségeinek elkötelezettségét környezetük felvirágoztatására, élhetőbbé tételére.
Jelenleg a verseny 25 Szervező Bizottsági tag (kiíró szervezet) részvételével működik, köztük megtalálható 5 minisztérium, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, Budapest Főváros Önkormányzata, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a MATE és a Magyar Kertörökség Alapítvány mellett számos szakmai szervezet, akik közvetlen erkölcsi és anyagi támogatásával valósul meg évente a verseny. A projekt finanszírozási, jogi és szervezeti hátterét meghatározó mértékben a Visit Hungary Nonprofit Zrt., a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata biztosítja.
A Virágos Magyarország versenyre 5 fő kategóriában nyújthatnak be nevezést a vidéki települések, Budapest önkormányzatai, illetve határon túli, magyarlakta román, szerb és szlovák települések önkormányzatai. De a főbb kategóriák mellett a hazai önkormányzatnak lehetősége van további tematikus díjakra is pályázni, melyekkel elsősorban az innovációt, a környezeti nevelést, fásítást, növényesítési-, közösségi és zöldprogramokat, városi- és falusi virágos sétákat, illetve a fenntartható, környezettudatos növényalkalmazásokat díjazzuk. A verseny lezárásaként a zsűri egy alapos szakmai értékelést követően minden évben ünnepélyes díjátadó keretén belül hirdeti ki a győzteseket.
A magyar verseny kapcsolódik az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyéhez (Entente Florale Europe), amely több, mint 50 éves múltra tekint vissza. Az Entente Florale Europe több, mint verseny: kampány az európai közös környezeti és kulturális értékek megóvásáért, az élhetőbb környezet megteremtéséért az európai összetartozás jegyében. Az európai verseny 9 ország mintegy 20 ezer települését és több mint 45 millió lakosát tudhatja maga mögött, egyedülálló módon Európában.
A hazai verseny évente kb. 350 település vesz részt benne. Résztvevői lehetnek a települési önkormányzatok a polgármesterek által benyújtott nevezéssel. A részvétel (nevezés) ingyenes, a települések saját anyagi kereteiken belül „virágoztatják fel" környezetüket a lakosság összefogásával, helyi versenyek kiírásával, a magyar virágfajták alkalmazásával, kiegészítve ezt az infrastruktúra fejlesztésével.
1994 óta a nemzetközi versenyben nagyon szép eredményeket értünk el: eddig 31 városunk és 26 falvunk vett részt a versengésben. 1997-ben Siófok, 2002-ben Géderlak, 2004-ben Kaposvár, 2006-ban Nagyatád, 2007-ben Eger, 2010-ben Lipót, 2011-ben Balatonfüred, 2014-ben Gyula és 2015-ben Balatongyörök, 2017-ban Tihany, 2018-ban Veszprém, 2022-ben Székesfehérvár és Orfű, 2024-ben Zalakaros arany fokozatot kapott, 33-szor nyertünk ezüst és 10-szer bronz fokozatot.
A nemzetközi versenyben részt vevő országok: Írország, Magyarország, Németország, Csehország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország.
A Virágos Magyarország verseny céljai
A Virágos Magyarország program célja a kulturált és vonzó országkép kialakítása, fenntartható fejlődés szempontjainak következetes alkalmazása, a településen élők összefogásának ösztönzése, az életminőség javítása, a környezettudatos gondolkodás és szemlélet erősítése, a természeti és az építészeti örökség megőrzése és gyarapítása, a turisztikai fejlesztési szempontok érvényesítése.
Kiemelten fontos szempont a településeken az új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítésének ösztönzése, a szakszerű fenntartásra és kulturált, egészséges környezet kialakítására való törekvés elősegítése, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosításával, növénykiültetések kivitelezésével.
A résztvevők – települések önkormányzata, lakossága, civil szervezetei, intézményei és vállalkozásai – szépítő munkájukkal javítják településük, országunk jó hírét, az ott élők életminőségét, elősegítik a kultúra, a turizmus, az EU kapcsolatok fejlődését, a közízlés, az igényes lakókörnyezet kialakítását, a közös értékek védelmét, növelését.
