Látássérült verzió

5 őszi teendő a kertben, amivel felkészíthetjük növényeinket a hidegebb évszakokra


Nyár végén fokozatosan lelassul a természet, felkészül a télre. Ebben az időszakban a kertészekre megannyi teendő vár, hiszen az ősszel megfelelően felkészített növények tavasszal igazán fejlődésnek indulnak. Kisák Péter főkertész tanácsai alapján, öt egyszerű lépés követésével felkészíthetjük növényeinket a következő pár hónap megpróbáltatásaira.

Ültetés és átültetés

Kezdésként szedjük fel az egynyári növényeket a virágágyásainkból, ugyanis ezek jelentős része hazájában évelő növény. Abban az esetben, ha tudunk világos és fagymentes 10-15 °C-os helyet biztosítani számukra, akkor bátran megpróbálhatjuk az egynyári növények teleltetését. Szükséges, hogy felszedjük továbbá a tavasszal ültetett fagyérzékeny hagymás és gumós évelőket, például a dáliát, kánnát, tubarózsát, kardvirágot, gumósbegóniát és a fréziát is. Ezeket télen semmiképpen se tároljuk zárt műanyagzacskóban!

A télálló évelőket 3-4 évente érdemes felszedni. Amennyiben nagyon megnőttek szétszedhetőek és tápanyaggal ellátott, előkészített földbe újra ültethetők. Erre a feladatra is a kora ősz az ideális időpont. Ne feledkezzünk meg a zöldrészek visszavágásáról és az öntözésről sem!

Növényeink átültetésére is az ősz az egyik legkiválóbb időpont, mivel a rendszeres esőnek köszönhetően megfelelő a talaj nedvességtartalma. Emellett még meleg a föld a későnyári és őszi napoknak köszönhetően, így a növényeknek elegendő idejük jut arra, hogy megtelepedjenek új helyeiken és újabb gyökereket fejlesszenek. Az átültetésen kívül új növényeket is nyugodt szívvel ültethetünk az első őszi hónapokban, így a tél beköszönte előtt még lehetőségünk nyílik újragondolni a kertünket. Például a rózsák számára az ősz a legideálisabb ültetési idő, mivel az első talaj menti fagyok előtt kerülnek a földbe.

Ez az időszak a talaj feljavítására is alkalmas, így mielőtt belefognánk az ültetésbe, érdemes komposztot dolgozni a talajba, hogy ezzel is javítsuk az állagát és vízelvezető képességét, illetve tápanyag utánpótlást is biztosítsunk a területnek. Ehhez felhasználhatunk a saját kertünkben érlelt komposztot, vagy az erre kitűnő választás konyhai hulladék is, de természetesen előre elkészített verziót is találhatunk a kertészetekben. Ez az egyik legfontosabb dolog, amit a kertünkért tehetünk annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle a következő évben!

Hagymák elültetése

Meglehet, nem a legizgalmasabb, de igen fontos része a kertészkedésnek az őszi nagytakarítás. Gyökerestől húzzuk ki és dobjuk ki az elszáradt vagy beteg, fertőzött növényeket. Tisztítsuk meg az ágyások földjét, főleg a növények töve körül. Ezzel megnehezítjük a kártevők és kórokozók dolgát, amelyek ellenkező esetben tavasszal nagy eséllyel ellepnék a kertet.

A meglévő és az új növények ültetése mellett ősszel a hagymákat is elültethetjük, hogy tavaszra már kivirágozzanak, és ragyogó színpompával borítsák be a kertet. Ilyen növény a tulipán, a nárcisz, a jácint, a krókusz és a gyöngyike is. Itt kiemelt fontosságú, hogy megfelelő helyre kerüljenek a hagymák ahhoz, hogy jól tudjanak fejlődni és kivirágozzanak. Mivel az elültetett hagymákat nem látjuk, érdemes ültetési tervet készíteni. Ezzel elkerülhetjük, hogy egy-egy helyre több növényt is ültessünk, vagy a magasabbak kerüljenek előre és az alacsonyabbra megnövő virágok pedig hátra. Azokat a hagymákat, amelyeket elvirágzás után fel szeretnénk szedni érdemes ültető kosárba tenni.

A hagymákat magasságuk kétszeresének megfelelő mélységbe szükséges ültetni, ehhez használhatunk kifejezetten erre a célra készített virághagyma-ültetőt is. Ennek segítségével készítsünk elő megfelelő szélességű és mélységű lyukakat a növényeknek, majd helyezzük bele a hagymát csúcsos végével felfelé, takarjuk be az ültetőben maradt földdel, és nyomkodjuk le.

Évelők és cserjék visszavágása

Rózsáinkat vágjuk vissza, tövüket takarjuk be mulccsal vagy érett komposzttal! A magas törzsű rózsák szemzés feletti nemes részét is takarjuk be! Fontos kiemelni, hogy erre semmiképp se használjuk műanyagot! Az elmúlt évek enyhe telei miatt felesleges feladatnak gondolhatnánk a téli védelmet, de egy keményebb tél komoly fagykárokat okozhat szeretett rózsáinkban.

Ha azt látjuk, hogy a cserjék sárgulásnak indultak, az ágaik lehajlottak vagy öregedni kezdenek, akkor eljött az idő, hogy visszavágjuk őket. A növény ilyenkor szívja vissza nedveit a gyökereibe, így ha nem vágjuk vissza, elhalhat. A cserjéket és a bokrokat kb. a negyedükre kell visszavágni, ez persze fajtafüggő. Erről további információt a növény címkéjéről vagy a kertészetekből szerezhetünk.

A szakszerű metszéshez fontos ismernünk, hogy egy-egy növény milyen hajtáson hozza a virágát. Ha bizonytalanok vagyunk, ezt a feladatot inkább bízzuk szakemberre!

Sövény visszavágás

Ősz idején a sövényekre több szempontból is érdemes figyelni. A visszavágásukat utoljára ősszel végezzük el, hogy ezzel megelőzzük a korhadást a nedvesség felgyülemlése esetén, viszont arra figyeljünk, hogy ne keletkezzenek lyukak, mivel ezek a tél során nem nőnek be. A lehullott faleveleket is el kell távolítani a sövényről, mivel nem jut elegendő friss levegőhöz és napfényhez, így korhadásnak indulhat.

Gyeprendezés

A szép pázsit ápolása nem ér véget a nyárral. A folytonos nedvesség, az alacsony hőmérséklet és a kevés napfény is rossz hatással van rá. Az ősszel lehullott leveleket rendszeresen el kell távolítani a gyepről. A rajta hagyott levelek elveszik a fényt, így száraz, barna foltok alakulhatnak ki, és beindulhat a mohásodás is. Utoljára november eleje környékén kell füvet nyírni. Ilyenkor ne nyírjuk 4 cm-nél rövidebbre, mivel a hosszabb fű jobban tudja hasznosítani a napfényt. A gyep így a gyomok és a moha támadásának is jobban ellenáll.

Ősszel már ne adjunk nitrogénben gazdag tápanyagot a fűnek. Ilyenkor kiszórhatunk rá földdé érett apróra porított marhatrágyát, városias környezetben pedig inkább káliumban gazdag tartós hatású műtrágyát használjunk. Végezhetünk gyeplazítást is, amellyel a nyáron letömörödött talajt fellazíthatjuk és eltávolíthatjuk az elhalt növényi részekből képződött filcet is. Ehhez a feladathoz megfelelő gépre és szaktudásra van szükség! Ha nem vagyunk biztosak magunkban, inkább bízzuk szakemberre!

A cikk létrejöttéhez Kisák Péter, Veresegyház főkertésze nyújtott szakmai segítséget.